Újpetre község Dél-Baranyában található. Petre néven először 1296-ban említik. 1334-ben önálló plébániája volt. A török uralom alatt magyarok lakták.  A hódoltság után a bólyi Batthyány – uradalomhoz került. Szerbek települtek ide, ezért Rácpetre lett a falu neve 1933-ig.

1743-tól németek érkeztek a rácok helyére, és Petre kétszáz évig német falu volt. 1745-ben újjáalakult a plébánia. Ekkortól vezették az anyakönyveket. Az első plébános Lucas Trubentassich, az első tanító Augustin Paumhackl volt. 1763-ra Batthyány Károly gróf felépítette a Szent Imrének szentelt katolikus templomot.

A második világháború végén 48 embert hurcoltak „malenkíj robotra”, 1947-ben pedig 369 németet telepítettek ki Németországba. Helyükre már a háború végén magyar „telepesek”, majd 1947-ben felvidékiek érkeztek.

Az újpetrei származású Bajtai Zsigmond hittankönyveiből sok évig tanultak a magyar gyerekek. Az 1970-80-as években az itteni iskolában tanított Rittinger Engelbert, író – költő, a magyarországi németek ismert személyisége.

Újpetre a körülötte levő falvak között minden területen kisközpontú szerepet tölt be. A német múltat a hagyományőrző egyesület és csoportjai, kisebbségi önkormányzat, nemzetiségi oktatás és a tájszoba segítségével tartják ébren. A német nemzetiségi tájszoba 2004 nyarán a falu lakóinak összefogásával nyílt meg az önkormányzat melletti épületben. Az egykori kis német parasztház a kitelepítésig Dalecker Ernő tulajdona volt, azóta önkormányzati célokat szolgál.

A néprajzi – történeti jellegű kiállítás két kis helyiséget foglal el. Egy szobácskából és egy padlásfeljáró – pincelejáró – nyitott kéményű füstölőből áll. Előbbiben egy sváb lakószobát, utóbbiban egy nyári konyhát rendeztek be a XX. század első feléből származó bútorokkal, ruhadarabokkal, használati- és kegytárgyakkal, fényképekkel.